Először is, az olyan közönséges zöldségeknél, mint a sárgarépa, padlizsán és zöldbab, a szárító hőmérséklete 60 és 65 fok között állítható be. Kényesebb zöldségek esetében, mint például mogyoróhagyma, gyömbér és fokhagyma, a hőmérséklet valamivel magasabb lehet, 65 és 70 fok között szabályozható. Fontos azonban megjegyezni, hogy a szárító hőmérséklete ne legyen túl magas, különben tápanyagvesztéshez és ízromláshoz vezet.
Másodszor, a szárítási idő a zöldség típusától és a szárító típusától függően változik. Általában a zöldségek szárítási idejét 2 és 6 óra között kell szabályozni. A szárítási folyamat során rendszeresen ellenőrizni kell a zöldségek szárazságát, hogy elkerüljük a túl-száradást vagy az alulszáradást.
Végül fontos megjegyezni, hogy a zöldségeket szárítás előtt bizonyos feldolgozásnak kell alávetni, például mosni, darabolni és pácolni. Ugyanakkor a szárítási folyamat során forgatni és beállítani is kell a szárítási hatás és a minőség biztosítása érdekében.